DARSAN: BETEKINTÉS

A Nagykárolyi Homokháton elterülő község 5 km-re nyugatra található Nagykárolytól, a román-magyar országhatár közvetlen közelében. A megyeszékhelyről az E 671 (DN 19) úton majd a 48. számú megyei úton közelíthető meg, így 42 km a távolság. A Fekete-patak mentén elterülő, önmagában községet alkotó Mezőfény első említése a pápai tizedjegyzékben szerepelt 1332-1337-ben, Feen alakban.  A Károlyiak birtoka volt, de csak az 1330-as években telepítették be. Egy helybeli legenda szerint a falu egyik határrészében volt eredetileg a település, mely legendát a régészeti ásatások is alátámaszthatnak, mivel abban a határrészben kora középkori falu nyomaira és temetőjére bukkantak a kutatók. Kezdetben több más Kaplony nembeli rokon család is birtokolt a faluban, de a 15. század második felétől már csak a Károlyi családé. Sokat szenvedett a török portyázásoktól, majd a kuruc-labanc harcok idején teljesen el is néptelenedett. Mint a többi, saját birtokához tartozó, faluba, Károlyi Sándor ide is svábokat telepített 1720-ban. Az itteni református magyarság elköltözött, a svábok pedig virágzó községet teremtettek. Köszönhető volt ez annak is, hogy forgalmas vásárút vezetett Fényen keresztül Debrecenbe, Szatmár vármegye vásárosai itt mentek a Debreceni nagyvásárba. 
Ma is álló római katolikus temploma 1785-ben épült, amikor már saját plébániája volt a falunak. Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelték fel, építésének 200 éves évfordulóján jelentősen felújították. A jelenleg 1882 fős lakosságú (2002)  településen 2,81% románnak vallotta magát, 55,52% a magyarok aránya, 41,6% pedig német vagy sváb nemzetiségűnek vallotta magát. Ez utóbbiak aránya jelentősen lecsökkent a 18. századi telepítéshez képest. Elsősorban a 20. század zivataros évtizedeiben fogyatkozott meg a svábok száma, a malenkij robot (több, mint 300 fényi lakost hurcoltak el 1945-ben) és a kivándorlás leapasztotta a közösséget, de az anyaországba kitelepülők nagy része megtartotta házát és gyakran hazalátogat. 
Temploma mellett római katolikus kápolna épült 1740-ben a Fekete Szőlő nevű határrészén (ahol a legenda szerint a falu régi helye volt), ahol minden évben Hamvas Boldogasszony (augusztus 5.) napján búcsút tartanak. 
Ami a település gazdasági életét illeti, mezőgazdasága a legjelentősebb jövedelemforrás. „Agrofieni” nevű mezőgazdasági tárulása a térség egyik legjövedelmezőbb mezőgazdasági vállalkozása, növény és állattenyésztéssel és a termények feldolgozásával is foglalkozik. A településen a hagyományos mezőgazdasági kultúrák mellett jelentős a szőlőtermesztés is, népszerűek az itt megszervezett borversenyek. 
A mezőgazdaság mellett az ipar is terjeszkedik Mezőfényen, rövidesen beindul egy németországi befektető kárpitozott bútorgyára.
A településen kulturális és közösségfejlesztő szervezetek működnek. Az egykor a sváb falvak mindegyikében jelenlévő fúvószenekar ma is működik a faluban, sokfelé viszi el Mezőfény hírét, Gyertyaláng kórusa is nemzetközileg ismert és elismert énekkar. Közösségi életének egyik legjelentősebb képviselője pedig a Fényi Teleház.
A település területén található a természetvédelmi területként nyilvántartott Fényi Homokdűnesor, a Magyarország területén lévő Fényi Erdő védett területtel összefüggő tájegység, az itteni homokdűnék tölgyesei (és az azokat már sok helyen felváltó akácosok) a jövőben külön védelem alá kerülhetnek, hiszen a Natura 2000 természetvádelmi hálózat részei. A fényi erdő kedvelt vadászhely is. 
Tagja a fejlesztési kistérségként létrehozott Nagykároly Környéki Községek Egyesületének.

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat